Nos, olyan régen írtam ide bejegyzést, hogy alig találtam meg, hol kell belépni. :) De igyekszem jobbá válni, és valamiféle rendszert vinni a blogolásba. Ezúton is köszönöm mindenkinek, aki kitartott eddig mellettem a facebookos oldalon, esetleg lelket öntött belém, hogy ne adjam fel az egész Esztisütit úgy, ahogy van. Mostanában nem nagyon sütök. Keveset vagyok otthon, és olyankor is sokszor nehezen visz rá a lélek, hogy levonszoljam magam a konyhába. Elkezdtem dolgozni mosogatóként egy cukrászdában, ami reményt ébresztett arra, hogy egyszer előrébb is kerülhetek.Mondjuk például a fagyipultba nyáron. ;) Na de végül ez a munka nem jött össze, cserébe az egész hétvégémet sütéssel töltöttem otthon. Saci unokahugomnak volt születésnapja pénteken, nagypapámnak lesz névnapja hétőn (meg nekem szülinapoom ). Általában mindig sütök, ha valakinek neves napja van, így szerintem már számítanak is rá. Nem tudok nagy meglepetést okozni, de azért szoktam próbálkozni. Kaptam már dorgálást, hogy hogy képzeltem, hogy nem vittem sütit. De ezt bóknak veszem. :P 

Szóval Saci nagy T-rex őrült, én meg - miután lassan két éve rágja a fülem egy t-rex tortáért - okosan kiterveltem,hogy cupcakekből csinálok neki egyet. Formatortának nem mertem volna nekiállni,eddig a legnagyobb teljesítményem egy katica volt. Különben is, milyen praktikus már a cupcake... egyszerű de nagyszerű. Szuperül kinéztem magam a mintát a Pinteresten, a tésztát megsütöttem már pénteken és alig vártam, hogy feldíszíthessem. Közben a gépemen egy képet keresve találtam egy "T-rex hates cake decorating" (T-rex utál tortát díszíteni) mémet. És ezzel sikerült is lelőnöm a poént, miután volt annyi eszem, hogy megosszam a nagyvilággal.                                                Forrás: Pinterest 

Sebaj! A dekoráció nem volt más, mint undi zöld vajkrém, amit soha többet nem csinálok. (De legalábbis egy darabig.) :) Bevallom, miközben lelkesen nyomtam ezt az ogre trutyit a tortácskákra, kicsit úgy éreztem magam, mint az ominózus t-rex a képen. Szeretek én dekorálni, de nem az erősségem ez a terület. Türelmetlen vagyok, és szeretem, ha rögtön tökéletes, amit készítek. Márpedig a világ sajnos nem így működik. Mindennek dacára, véghezvittem a tervem, és elégedett vagyok az eredménnyel. Ha el is keseredek néha a készítési folyamat során, mindent megérnek az álmélkodó pillantások és dicsérő szavak, mikor gazdára talál egy sütemény.  "

A másik, amit készítettem egy zserbó torta volt. Rengeteget tudok agyalni, mielőtt kitalálom mi a fenét süssek, így volt ez most is. Jobbnál jobb képekkel/videókkal bombáz a sütis világ facebook, újságok, könyvek. Régóta szemezek a tükörglazúros tortákkal, és majdnem beadtam a derekam, hogy kipróbálom. Na de legközelebb azt is! A zserbó torta ötlete nem is tudom, hogyan pattant ki a fejemből, de az bizonyos, hogy nagypapámnak az egyik kedvence a zserbó, ezért tökéletes választás volt. A receptet innen kerítettem: http://dolcevitablog.hu/2014/12/zserbo/ Próbáljátok ki is, nagyon fincsi. Házi dióval és sárgabarilekivel persze. :P

A családi ünneplésen persze az én tortáimon kívül még volt egy csomó édesség, meg amit még csokit kaptam... Úgyhogy most következhet a kemény kilóűző edzés :D